2005. november. archívuma. Page 2 of 4



Lamabox

Talán még karácsony előtt a – holland – boltokba érkezik a Lamabox az első médiaeszköz, ami támogat fájlmegosztó hálózatokat is. Rögtön az összes lényegeset (Bittorrent, eDonkey, Overnet, Gnutella, Fasttrack). Tulajdonképpen megint lenyúlták egy találmányomat ( De hát van ilyen elvégre ha van egy számítógépem, ami egy szép dobozban van és monitor helyett tévékimenet van benne és olyanra próbálják megcsinálni, hogy filmeket lehessen vele nézni, akkor elég magától értetődő, hogy fájlmegosztás is legyen benne. (Hálózati csatoló meg minden más szükséges harverelem már így is van bennük.)

Edit: Elrontottam ( Ma került a – holland – boltokba.

Macrovision üzletpolitika – beszarás

Ugye a mindenki hallott már a Macrovision szupertermékeiről. Ezeket nagyban azzal hirdetik, hogy képesek minden másolást megakadályozni, megvédeni bármilyen tartalmat és még a kutyát is megetetik. Magyarul hazudnak, mint a vízfolyás. Viszonylag hamar feltörhető DRM-eket fejlesztenek, de mint világmegváltást reklámozzák őket.

Most éppen ez történt: a Macrovision kifejesztette szupertermékét, ami bármilyen dvd-t megvéd a másolás ellen. Volt benne egy apró trükk, ami valóban – gyakorlatilag – lehetetlenné tette a másolást a legtöbb DeCSS-t használó program segítségével (egy azokban lévő kis konstrukciós hibát kihasználva) azonban volt egy program, amiben ez a hiba nem volt bennt és az ilyen védelemmel ellátott lemezeket is lehetett másolni vele (pl.: Madagaszkár). Ez persze nem érintette túl jól a céget, aki ahelyett, hogy nekiállt volna pereskedni, megfenyegette ezzel a program készítőit, akik így nevetve eladták a programot a cégnek.

A Macrovision – természetesen – azonnal visszavonta a piacról és egyoldalúan felmondta az összes terjesztési megállapodást, akik pedig engedély nélkül tették közzé, azokat meg jól megfenyegette… de nem ám DMCA meg a másolásvédelem szentsége okán, hanem egyszerűen mert terjesztették a programot. (vö.: mp3.com-ügy)

Kultplay-es Doctorow intejú

A Kultplay-nek sikerült egy interjút összehoznia Cory Doctorowval (mindenkinek ajánlom). Bevallom rég olvastam ilyen jó interjút. Néhány részletet itt idéznék (edit: sikeresen kiidézgettem a felét D )

Az internetet tudósok fejlesztették ki és nem ügyvédek, vagy üzletemberek. A tudományos kommunikáció, a tudományos szellem közös munkára, együttműködésre épül. Egy magvas példa arra, hogy ez mennyire beépült az internet szövetébe: amikor válaszolsz egy emailre, vagy egy fórumba írsz, sérülnek a szerzői jogok, de ezt senki sem nevezi a szerzői jog megsértésének, mert a tudósok így beszélnek egymással. Együttműködnek, elbírálják a másik munkáját, megjegyzést fűznek hozzá, továbbfejlesztik. Ez a tudományos diskurzus módja.” — Cory Doctorow (forrás)

“A másik dolog a tudománnyal kapcsolatban, hogy információ megosztásán alapul, nem csak együttműködésen és a tudás megosztásán, ez a tudomány sarokköve. Ötszáz évig nem volt tudomány, hanem alkímia volt, amikor is megkíséreltek ólomból aranyat csinálni. Az volt a baj, hogy egy alkimista sem tette közzé az eredményeit. Minden alkimista magának kellett felfedezze, hogy a higany mérgező, ezért a kísérlet kimenetele senki javát sem szolgálhatta. Amikor a publikáció elkezdődött, megjelent a tudomány, ami sokkal hatalmasabb dolgokra képes, mint az ólom arannyá változtatása. A kísérletezés tudománnyá alakítása sokkal értékesebb volt a társadalom és gyakorlói számára.”

Vannak tervek, amelyek azért sikeresek, mert adakozásból jöttek létre, vagy mert államilag pénzeltek, vagy azért sikeresek, mert tőkések pénzelik, egyre megy: sikeresek, mert előrelendítik a tudás megosztásának tudományos szellemét. A tudomány önmagában nem kapitalista vagy dekapitalista. Az ideologizált tudomány nem tudomány. Az olyan mint a liszenkóizmus vagy a bush-kiotói-szerződésizmus. Amikor ideológiával kevered a tudományt rossz tudományt kapsz és nem tudást.” — Cory Doctorow (forrás)

Azt gondolom mindig is voltak olyan vállalkozások, amelyek a nyíltságra és a közbirtok felhasználására épültek. Kedvenc példáim a csavarok. Ezek az egymással behelyettesíthető csavarok, amelyek összetartják a Powerbookomat. Ezeket kemény pragmatikus kapitalista entitások gyártják, amelyek gigantikus infrastrukturális befektetéseket eszközölnek és semennyi kizárólagosságuk nincsen. Olyan árut állítanak elő, amit bárki más előállíthat engedély vagy bármi nélkül. Ez nem új dolog a kapitalizmusban. Az árutermelés gigantikus üzletág. A krumpli - általában véve - felcserélhető termék. Nagyon nehéz kizárólagosságot szerezni krumpli vagy disznósajt terén. Erről szól a fertőtlenítőipar. A rizstermelés nem szocialista vállalkozás. A rizstermesztés, krumplitermesztés és csavargyártás valódi, nem szórakozós, erősen tőkés ipari iparágak.” — Cory Doctorow (forrás)

Az internet megnehezíti a szólásszabadság elnyomását, ami persze nem lehetetlen, ahogyan azt a Yahoo! által beköpött kínai újságírók megtapasztalhatták, amikor börtönbe kerültek, amiért szabadon beszéltek az interneten. Az egyik, ami az EFF-et aggasztja az, hogy miközben a szólásszabadság eszközei fejlődnek, egyre keményebbek lesznek azok, akik több mint ösztönös szükségét érzik, hogy elnyomják a szólásszabadságot.” — Cory Doctorow (forrás)

Bizonyos szinten a stúdiókat is átverik

Sose hittem volna, hogy egyszer ezt mondom, de bizonyos szinten sajnálom a stúdiókat. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a kalózmásolatok készítését és sok pénzt kidobnak olyan cégekenek, aki mindenféle hiú ábrándokat keltenek bennük.

http://www.afterdawn.com/news/archive/7058.cfm

És még külön D D D az utószó kedvéért…

Matroska Linux probléma

Jepp, hülye gond… de meg lehet oldani.

A probléma a több hangsávot tartalmazó mkv fájloknál jön elő. A Videolan linuxos változatai valamiért MKV támogatás nélkül lettek lefordítva, így az nem tudja lejátszani az mkv-t, csak ha újrafordítom, de az meg elég macerás. Az Mplayer ugyan támogatja a formátumot, de a hangsáv-váltás funkció ebből valamiért – eddig – kimaradt, így csak az első hangsávval tudjuk megnézni (ami animék esetében sokszor a – nagyon gagyi – angol szinkron).

Marad a legfurcsább megoldás: szedjük le a megfelelő codeceket és játszuk le a fájlt Totemben…

A legnézettebb finn film Creative Commons alatt érhető el

A népszerű Creative Commons licensz alatt az interneten, többek közt Bittorrent segítségével is közzétett Star Wreck: In the Pirkinning most már a legnézettebb finn film. A Star Trek/Babilon 5 paródia amatőr filmesek 7 évi munkája. Ez év Júliusában jelent meg az interneten és dvd-n azonos időben. Idáig csak az oldalról közvetlenül 3 millióan, összesen kb. 3,5-4 milliónyian töltötték le a finn nyelvű filmet, így megelőzte az eddigi csúcstartót az Ismeretlen Katonát (Tuntematon Sotilas) ami majd’ 50 évig volt rekorder. 50 év összes nézettségét pusztán az internet segítségével 5 hónap alatt előzték meg. A film magyar felirattal letölthető az urszekerek.hu-ról.

Stargate Atlantis meglepi

Korábban jön a Stargate: Atlantis második szezonjának második fele, mint vártam. Kanadában már most elkezdték adni a “The Hive” című résszel kezdve. Mondanom se kell, hogy le lehet tölteni… D

Lehet szavazni a Nagy Testvér díjra

Idén is átadásra kerül a Nagy Testvér díj, amelyet a privacy-t legjobban sértő cégek/személyek kapnak. Idén is nagyon éles a mezőny: Legyen az ASVA, aki mindent félremagyaráz és szive szerint bedrótozná az egész magyar felsőoktatást kalózok után kutatva. Vagy legyenek azok a honatyák, akik minden utánajárás nélkül, az adatvédelmi biztos véleményének mellőzése mellett az Európa tanácsban megszavazták az itthon alkotmányellenes biometrikus útlevelek engedélyezését. Esetleg az a cég, aki örökké kívánja tárolni emailjeinket, vagy az cég akinél a menstruáló nőknek sárga kendőt kell viselniük…

Nehéz döntés…

http://www.nagytestverdij.hu/

Megint egy kritikus biztonsági hiba az IE-ben

A legfrisebb IE-ben is benne van az a hiba, ami miatt egy egyszerű weblappal bármilyen programot el lehet indítani. Ez alól egyedül a Windows szerverekben előforduló “enchanted security” beállítás alatt futó program kivétel. At FrSIRT oldalán közzétett a “Computer Terrorism” által készített demostráció ugyan csak a windows számológépét indítja el, de nem kérdéses, hogy rosszindulatú oldalak ezrei fogják a hibát ennél jóval ártalmasabb módon kihasználni.

Amúgy a biztonsági hibák ugyan gyakoriak az IE-ben, de ezek legtöbbje, csak nagyon nehezen hozható elő és legtöbbször csak a rendszer összeomlását, vagy valami más kellemetlen, de nem káros hatást vált ki. Ez a mostani módszer viszont nagyon egyszerűen, pusztán egy (viszonylag egyszerű) weblap meglátogatásával akármilyen kód lefuttatását lehetővé teszi.

Ubuntus install visszajelzések

Majd’ egy hónapja, hogy írtam néhány – valóban elég vulgárisra sikeredett – bejegyzést az ubuntu linux installációja kapcsán. Nemrég (olyan 15 perce) kaptam egy email-t, amelynek írója azt kifogásolja, hogy eléggé lejáratom a Linuxot. Így visszaolvasva ez lehet, hogy valóban így van, hiszen csak arról számoltam be, hogy mi ment nehezen. Valójában a problémákat utólag, miután belejöttem a Linuxba hamar meg tudtam oldani (pl.: A miért nem tudok root felhasználóként programokat futtatni problémára kiderült, hogy a beállításnál véletlenül levettem magam a “sudo” listáról… stb.).

Tulajdonképpen mindent a legjobban az foglal össze, hogy mióta feltelepítettem a Linux-ot, csak kétszer indítottam ujra a gépet (egyszer egy áramszünet tette meg helyettem, egyszer meg muszály volt 5 percre bebootolnom a Windows-t, hogy kimentsem az FTP jelszavaimat, bár utólag megtudtam, hogy ezt Linux alól is megtehettem volna D ).

Mindent összevetve nagyon meg vagyok elégedve a Linuxszal, olyan dolgok teljesen magától értetődőek benne, amikért Windows alatt nagyon sokat kellett szenvedni. (OK, persze van ellenpélda is, de az szinte jelentéktelen kisebbség).

A telepítésről csak annyit, hogy nemrég öcsémnél telepítettem szintén ezt az ubuntu-t és ott – lévén nem kellett átvinni az email-eket, dualboot se kellett stb. – az install egy olyan bő fél óra alatt megvolt. (kétmonitoros támogatással, szkennerrel, hálózattal, internettel, emaillel, gaimmal, síppal, dobbal, nádi hegedűvel…)

Érdekes, hogy rákeresve megtaláltam az indymedián az egyik bejegyzést, ott valaki így nyilatkozik (idézem):

Tényleg nevetséges.

Egybites felhasználó szerénység nélüli ömlengése. Kicsit kisebb arc, több alázat szükséges.

Minden disztribnek meg vannak a sajátoságai, a szabadsággal kapcsolatos filozófiától kezdve a biztonságig stb. Ha vki vindó$t akar, akkor tegyen fel magának vindó$t. Ha nem azt, akkor ismerje meg azt, hogy mit tud egy rendszer, miért, stb. és annak megfelelően válasszon!

Érdekes módon, nekem csont nélkül feltelepült a Breezy. Egyedül a mutt alóli levelezésnél vannak gondjaim, de ezen nem lepődök meg, mert a magyar ékezetes mutton keresztüli levelezés valószínűleg nem túlságosan elterjedt az ubuntus körökben, így nem csoda, hogy az ezzel kapcsolatos problémák még talán nem merültek fel.

A linuxban az a szép, hogy rengeteg disztribúció van, mindegyik más fajta filozófiával, másfajta igények kielégítésére jött létre. Ha az egyik vmiért nem jön be elsőre,
1) körül lehet nézni kézikönyvekben, fórumokon, irc-n, levlistákon stb.
2) lehet más disztribuúcióval is próbálkozni.

A szerző csak saját magát minősíti.” — fidusz

Na most szeretném megvédeni magamat: kb. két héten keresztül böngésztem; tudakoztam válogattam (Google-ben jó vagyok D ); meg se tudom számolni hány livecd ragadt rajtam ezek okán. Valóban elég ömlengős volt, mert kb. az install közben írtam, amikor nagy nemistudom büszke voltam magamra, mert egy-két kisebb hülyeséget meg tudtam oldani. Szerintem ennek ellenére nagyon simán ment a dolog. Ugye két fő probléma miatt nem ment az első nem az én hibám volt, hanem az ősrégi dvd-írómé, a második az én hibám volt és most már tudom, hogy nem úgy kellett volna csinálni (Windows alatt lehetett okosabbnak lenni a telepítőnél Linux alatt nem).

Persze saját magam minősítem ez tény, de szerintem én 1, belevágtam 2, végülis nyertem (3, valóban jól jártam).

Szóval szumma Linux vs. Windows szerintem:
A Linux sokkal jobban kivitelezett, van rendes helpje, ami nem egy rohadt gemkapocs, hanem használható, jól rendezett információ. Vannak persze benne hibák, pl.: tipikusan nyelvi hiányosságok (legalábbis ebben a disztróban: vö: UHU linux) vagy egy-két gyérebb program, de nagy általánosságban az alap programok nagyon jók, össze se hasonlíthatóak sokszor a Windowshoz adottakkal. Összehasonlíthatatlanul stabilabb és megbízhatóbb. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem fagy le néha (sokkal ritkábban) egy-egy program, de ezeket egyszerűen be lehet zárni és ujra lehet indítani, nem hal meg ettől az egész…
Persze vannak dolgok, amikre azt lehet mondani, hogy nem túl felhasználóbarát, de ezek tipikusan olyan dolgok, amik Windowsban nincsenek is. Amúgy meg, ha valaki egész életében Windows-t használt akkor persze, hogy furcsa áttérnie, de szerintem fordítva még furcsább lenne. (A linux legalább törekszik néha a Windowszal való – felülröl – kompatibilitásra ;) )