Véletlen

Azért vannak véletlenek. Ma hajnalban (izé… reggel 9) be kellett
mennem a (bel-)városba tárgyalásra. Az alkalmat kihasználva sikerült
beszereznem a régóta áhított FireWire kábelt (ld. később), de mivel nem
vagyok hozzászokva a “korán” kelés dologhoz öcsémmel beugrottunk egy
kávéra az útközben fellelt érdekes “McCaffé” nevű jelenségbe.

Na itt történt a lényeg. Leült a szomszédos asztalhoz egy pár, talán
még váltottunk is pár szót (kabátok körüli bevett illemkörök), de nem
nagyon figyeltem oda. Aztán elővett egy kamerát. Mondom, milyen fura
turisták, aztán jobban megnéztem és mit látok? Szőke András teljes életnagyságban éppen forgatni készül.

Miért olyan nagy véletlen, hiszen csak egy olyan blogot forgat a
szomszéd asztalnál, aminek nagy rajongója (a helyes kifejezés inkább az
“érdeklődője”) vagyok? Hát nem. Már kb. két hónapja tervezett
(titkos/meglepetés) projectem volt egy videoblog és kb. fél órával
azelőtt szereztem be az utolsó kelléket hozzá… Öcsém utólag viccesen
(legalábbis annak szánva) idézte a Ponyvaregény megfelelő monológját a
szerencséről meg a csodáról.

Na mindegy ha már az alkalmat
kihasználva lelőttem a meglepetést a videobloggal kapcsolatban, akkor
elárulok néhány dolgot róla. A project munkaneve egyelőre “Balfékek”,
de valószínűleg ez is marad. Szőke úr “Steve Garfieldos” elgondolású
blogja helyett, mi inkább egy kicsit máshonnan közelítjük meg a műfajt.
Ez nem egy napi szintű blog lenne, hanem inkább egy játék a médiummal.
A részeket érdekesnek és (általában) viccesnek szánjuk, olyan sitcom
stílusban. Azaz inkább jelenségeket akarunk megfogni és/vagy vicces,
elgondolkoztató jeleneteket, kisfilmeket publikálni, mint egy “beszélő
fejet”.

Szóval lélekben mindenki készüljön fel, mert jövő héten jön az első rész.