A franciák döntenek, az EU (hallgatólagosan) támogat, a cég meg sír és hülyeségekkel érvel. Szeretem az ilyen helyzeteket.
A francák érvelése egyszerű. Az online zeneboltokból letöltöltött
(értsd: DRM-mel rendelkező) számok közül az iPod egyedül az iTunesról
származót tudja lejátszani, az iTunes számait pedig egyedül az iPod
tudja lejátszani. Mi ez ha nem az árukapcsolás legszebb iskolapéldája?
Az Applenek nem tetszik hogy ennek vége, ami teljesen érthető, így
elkezdenek a klasszikus kártyával dobálódzni, azaz hogy ez elősegítené
a kalózkodást, amiben mondjuk van valami igazság, de olyan apró és
elhanyagolható, hogy nem érdemes foglalkozni vele. Persze ezzel az
érveléssel a cél a kiadók megnyerése lenne a cég mellett. Nekik viszont
a tökük ki van a céggel (a kölcsönös utálat tüneteinek felsorolása
sokáig tartana, így nem megyek bele).
Az Egyesült Államok (a Microsoft üggyel ellentétben) nem nagyon áll a
sarkára. Röviden elítélték a dolgot, aztán annyi. Azért be kell látnunk
Washingtonban többen lobbiznak az Apple monopolhelyzete ellen, mint
mellette. Ez inkább csak reflexszerű reakció volt, ami bármelyik cégnek
alanyi jogon kijár hasonló helyzetben.
Mindeközben egyre több ország hivatalosan vagy nem úgy kezdi
megpendíteni a húrt, hogy ezt náluk is meg kéne játszani. Az Apple vs.
Apple per közben zakatol tovább. Steve Jobs meg hirtelen eladta egy
csomó részvényét. Lehet hogy az Apple karrierje egy olyan iparágban,
aminek még a létjogosultsága is megkérdőjelezhető leálldozóban van…
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Utolsó megjegyzések