Az utóbbi hetek
legfelkapottabb témája a Linux DRM kérdés. Több cég (köztük a Real és a
Microsoft) “zsarolja” az operációs rendszer fejlesztőit, hogy a
Kernelbe kerüljön be DRM támogatás.
A probléma oka egyszerű:
működő DRM nem létezik. Nem azért, mert azt mondom, hanem mert elvi
képtelenség. A DRM lényege, hogy a szoftver (legyen az önálló, vagy a
hardverbe építve) ellenőrzi, hogy mit akarsz csinálni a tartalommal és
az alapján engedi neked vagy sem. A probléma az, hogy ezt meg lehet
kerülni.
A fejlesztők éppen ezért mindig minél mélyebbre akarják
tenni ezt a réteget. Az operációs rendszerbe (lehetőleg minél mélyebbre
hogy ne lehessen csak úgy szoftveresen megkerülni) vagy magába a
hardverbe.
Ezért tartják a “tartalomszolgáltatók” fontosnak,
hogy magában a kernelben legyen a másolásvédelem. Ez rögtön elvi
kérdéseket is felvet. Richard Stallman ás csapata nem véletlenül tette
bele a GPL v3 tervezetébe a DRM elvi kizárását az ilyen licensz alatt
publikált programokból. Linus Torvaldsnak és sokaknak másoknak persze
az ötlet nem tetszett, hiszen a szabad szoftver nyilvánvalóan szabadon
felhasználható, így meg kell hagyni az elvi lehetőséget.
vö:
Sony-DRM ügy. A fejlesztő cég, a VLC lejátszó kódrészleteit is
felhasználta a másolásvédelemnél, rendkívül ironikusan azzal játszották
le másolásvédett lemezt. (Persze az még ironikusabb, hogy az eredeti
kód Jon Johansen nevéhez fűződik, akit ugye a CSS és milliónyi más
másolásvédelem megkerüléséről ismerünk.)
Persze arra
Torvalds se gondolt, hogy egyszer majd neki fogják szegezni a
pisztolyt, hogy tegye bele a kernebe, elsősorban azért, mert annak nem
ott lenne a helye. ő elsősorban mérnök és tudja, hogy az operációs
rendszer sikerét a megfelelő, hatékony és logikus felépítésének és
legfőként moduláris felépítésének köszönheti. Ebben a felépítésben
márpedig nincs helye a DRM-nek a kernelben. Tehát nem is lesz ott.
Ellenben
millió-egy “B” terv lehetősége áll fent. Több nagyobb Linux
disztribúciókat is forgalmazó cég (Novell, Red Hat stb) saját maga
tehet bele. Ez lehetséges mondjuk kernelmodul formájában. Ezzel persze
az a gond, hogy egy utasítással kiszedhető. Bele is fordíthatják, de ez
nem valami elegáns és könnyen meglehet, hogy ezzel pont saját vevőiket
kergetik el.
A nyitottság azonban pláne lehetetlenné teszi az
egész szituációt. Tegyük fel, hogy az asztali gépekbe szánt Linuxban
lesz kernelszintű másolásvédelem. Azt a szituációt, hogy a kernelben
lesz egy nem nyílt forráskódú rész elvethetjük. Tehát a DRM-támogatás
forráskódja nyílt lesz. És itt van a fő gond. A DRM rendszerek ugyanis
a kriptográfia azon alaptételét szegik meg, hogy az ki- ill. bekódoló
algoritmus közismert.
Ha egy DRM megoldásnak a forráskódja
ismert pillanatok alatt át lehet írni, hogy az mindig lejátssza az
anyagot. Ez nemhogy a DRM támogatóinak nem lenne előrelépés, hanem
mindenki örülne neki. Biztos vagyok benne, hogy slágertéma lenne egy jó
darabig és egy idő után (a jogi kérdések ellenére) gyakorlatilag minden
Linuxos gép mindent lejátszana.
Az is megoldható, hogy bizonyos
fájlok kikódolásához használja a modult, ami nem nyílt forráskódú,
ebben az esetben, ha a rendszerből kitöltjük a modult a védett fájlok
nem lesznek lejátszhatóak. (Ez amúgy a legreálisabb megoldás.) Azonban
ebben az esetben is elég hamar fel sikerülne törni a modult (azaz csak
átírni, hogy mindig játsszon le).
Tehát gyakorlatilag elvi
lehetetlenség, hogy ilyen megoldás működjön. Bármilyen forgatókönyvben
is gondolkodok az eredmény mindig az, hogy a fájlok akárhogy
lejátszhatóak lesznek. Ez a “tartalomszolgáltatók” szemszögéből még
rosszabb mint most, hiszen a feltörést elég lenne egy központi helyen
megoldani egyszer és mindenkorra. Arról meg nem is beszéltem még,
hogyha ez bekövetkezne, akárhogyis a “tartalomszolgáltatók”
egyértelműen a Linux fejlesztőit okolnák az egészért és vagy
visszavonulnának ezen a téren (… és persze elkönyvelnék, hogy minden
másolásvédelem feltöréséhez elég Linuxot használni), vagy pedig
megpróbálnák ugyanezt az akciót más szintre emelni azaz a felhasználók
szabadságát csökkenteni valamilyen módszerrel, hogy a rendszert
működésre kényszerítsék, ami (persze szigorúan csak elméletben, hiszen
ez már tényleg csak egy nagyon sötét Sci-Fi) ehhez hasonló problémákhoz
vezetne, szélső esetben a Linux fejlesztők kettészakadásához.
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Jó írás, jó témában, köszi!