A cím lehet, hogy megtévesztő, mert itt főként a céges blogokról, azaz
legfőképpen a kisebb cégek blogjairól, illetve azoknak az előnyeiről
fogok írni. Azaz miért a blog a legjobb marketingeszköz és miért jó a
cégeknek.
Az utóbbi időben a két legismertebb marketinges blog [Wolf Gábor ill. Konrad
blogjaira gondolok] is foglalkozott a témával. Szerintem Wolf Gábor
megközelítése egy fokkal jobb. Azaz a blog már önmagában
marketingeszköz. Ezt még annyival szeretném kiegészíteni, hogy bizonyos
helyzetekben a létező legjobb.
Ezt pont az ő blogján keresztül szeretném kifejteni. ő egy
marketingszakember, nagyon jó, de messze nem biztos hogy a legnagyobb
szakértője a témának vagy éppen a legjobb. A fél ország mégis meg van
győződve erről. Miért? Mert az ő blogját olvassa mindenki és mert abban
valóban hasznos tanácsokat ad. (Egy cégvezető alkalmassága nagyszerűen
látható pusztán abból, hogy olvassa-e a Marketingcommandót…)
Mondhatta volna azt, hogy de hát marketingtanácsokat adok, az emberek
nem fognak hozzám fordulni, hanem megoldják az írásaim alapján maguk.
Azt is mondhatta volna, hogy csak nyűg van vele és semmi haszna nincs.
Merthogy ezek a leggyakoribb ellenérv a céges bloggal kapcsolatban.
Azonban a blognak (szinte bármelyiknek) van egy olyan üzenete, ami
máshogy nem jut el a közönséghez. Az ilyen jellegű üzleti blog
hatékonyságának titka két szó, szakértő és szubjektív. Sokan nem
ismerik el, de a kettő között nagyon erős összefüggés van. Ha valaki
mindenáron objektivitásra törekszik azt senki nem fogja szakértőnek
elismerni. Ez valahogy belénk van kódolva. Ha valakinek ugyanis nem
alakul ki véleménye (~álláspontja) az adott témában, arra nem vagyunk
képesek szakértőként tekinteni. Ez magától értetődően visszafelé is
igaz.
És a blog az a médium, ahol ez a két jellemző a legjobban kiemelhető. Egyszerűen benne van a definíciójában [ld. korábban].
Ezzel szemben az összes hasonló médium erre nem ad lehetőséget, mivel
ott megkövetelik az “objektivitást”, ami pont a mondanivaló és az
értékelés halála. Ezért van az hogy egy hagyományos újságírónak nem
kell értenie a témához, amiről ír, míg egy bloggernél ez feltétel. A
többi, “hagyományos” marketing sem adja el jól ezt az üzenetet, hiszen
azokban az emberek reflexből nem bíznak.
Felmerül persze a kérdés, hogy mikor kiemelkedően jó a blog, azaz mikor
képes pusztán magában kiváltani a hagyományos reklámot. A rövid
válasz az lenne, hogy sokszor. A hosszú válasz az, ha a blog
olvasóközönsége potenciális ügyfél és a blog témája valamilyen szinte
reklámozza a terméket (azaz a legtöbb esetben szolgáltatást). Ez nem
feltétlenül azt jelenti, hogy szóljon a termékről magáról hanem azt,
hogy célozza meg a termék piacát. Azaz egy Rolls-Royce kereskedő blogja
ne autókról szóljon, hanem életstílusról. (Egy Ferrari-kereskedőé
viszont szóljon kocsikról.) Továbbá rendkívül fontos megemlíteni két
tényt. A blog sokkal inkább a piac felé irányul, csak az érdeklődők
fogják olvasni. A blog hatékonysága sokkal nagyobb lehet bármilyen
hirdetésnél. Illetve a blog szinte ingyen van. A legkisebb cég is
megengedheti magának, így jelentős előnyre tehet szert az ezen a téren
nem erősítő, de akár sokkal tőkeerősebb konkurenciával szemben. Azt
pedig mondanom sem kell, hogy ez mennyire fontos lehet sokszor.
Mikor nem jó (annyira) a blog? Amikor nem tud egységes üzenetet
átvinni. Amikor a termék/szolgáltatás célközönsége nem azonosul
egyértelműen az az által képviselt mondanivalóval. Amikor nincs erős
brand vagy nincs meg az üzenet. Amikor a cég nem elég “funky” [ref. bár ha a céges blog már egyáltalán szóba jön, akkor ez már nem lehet probléma].
Túl nagy cégek esetében, vagy amikor nincsenek meghatározó karakterek a
cégben… és még sok esetben elképzelhető, hogy a blog nem fejti ki az elvárt
hatást; ennek ellenére én még nem hallottam olyan esetről (kivéve
rémhíreket és mítoszokat) ahol a blog fordítva sült volna el.
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Saját tapasztalat:
Sajnos a blogok olvasói még nagyon kevéssé az üzleti élet, vagy annak döntéshozói (vagyis azok, akik potenciális vevõk).
Az enyém (Ügyfélszolgai Gondolatok) kb. fél éve ketyeg, de valahogy az az érzésem, hogy az olvasók zöme nem potenciális vevõ.
Hogy miért csinálom mégis?
Mert hiszek a dolog lassú fejlõdésében.
Talán lassanként a feed-olvasók is olyan szinten elterjedt eszközök lesznek, mint a mail-kliens, meg a böngészõ. Kérdés, mikor érjük el (és mekkora is) a kritikus tömegnek nevezett elterjedtséget, amikortól nem az a különc, aki “benne van”, hanem arra nézünk furcsán, aki “még nincs benne”.
Bocsi, kicsit elkalandoztam, így hosszú is lett egy kicsit.
dezo