Sok tartalomtípusnál praktikus a személyreszabottság, a reklám a
legtipikusabban ilyen. Azonban rögtön felmeról a kérdés, hogy mennyire
kifizetődő milyen esetekben és hogy meddig etikus a felhasználó
szokásaihoz kapcsolódó adatok marketingcélú gyűjtése.
A kérdés nemrég konrétan a google adsense kapcsán merült fel a blogter partyn (érdemes
volt elmenni: hangulatos volt és néhány visszatérő és aktuális témát
jól meg lehetett vitatni még malac meg wifi nélkül is, legalábbis
sokkal jobban, mint egy blog keretében… a szóbeli kommunikációt az
írott sok szempontból sohasem fogja felülmúlni). Konkrétan arról
van szó, hogy egy reklámozónak milyen mértékig kell a felhasználót
személyesen kezelnie, de legalábbis kell-e egyáltalán.
Kérdés,
hogy a google adsense személyre szólóan állítja e össze a
megjelenéseket. Igen is meg nem is. Nem mivel rögtön látni, hogy
jelentős személyreszabás nem történik. Mégis igen, mivel
személyreszabás történik például nyelv vagy ország alapján. Én
személyreszabásnak tekintem azt is, hogy az oldalakhoz (és
keresőkifejezésekhez) különböző reklámok vannak társítva, hiszen cég
célja ezzel nem az, hogy az adott oldalhoz társítson reklámot hanem az
hogy az adott oldal célközönséghez. Véleményem szerint az hogy a reklám
(technikailag) az oldalhoz kötődik pusztán szükséges egyszerűsítés.
Az adsense felépítése (technikailag) lehetőséget ad(na) a googlenek
arra, hogy a reklámokat felhasználónként jelenítse meg, azaz
elképzelhető, hogy a jövőben a reklámok nemcsak a megtekintett oldal,
hanem mondjuk a korábbi kereséseink, viselkedésünk sőt emailjeink
alapján álljanak össze. Ennek a hatékonysága és költsége kérdéses
(szerintem megérné, a témában jóval otthonosabban mozgó egyik vitapartnerem szerint viszont nem valószínű jelentős eltérés a hatékonyságban)…
Ami viszont mindenképp kérdéses az az etikusság. Ezen piacon igenis
valameddig el kell menni a személyes információk kezelésével
marketingcélokra. Nekem sem tetszik, azonban vélményem szerint ez is a
felhasználó érdeke lehet. Nevetségesnek tartom, például hogy a
telefonba nemrég a miniszterelnökjelöltek mindenkinek ugyanazt mondták
el. Miért nem volt más a szöveg legalább a vidékieknek és a
budapestieknek? A falun és a városban élőknek? A diplomásoknak és a
géplakotosoknak? Az egyedülállóknak és a nagycsaládosoknak? A
szegényeknek és a gazdagoknak? A biztos és bizonytalan szavazóknak? A
támogatóknak és az ellenzőknek? Hiszen mindezek fontos szempontok
lennének… Hol a határ a személyes adatok kezelésekor?
Ezt
nehéz megmondani. Egyértelmű, hogy mindig a konkrét esetben kell
eldönteni. Most kifejezetten az interneten előforduló jelenségekkel
szeretnék foglalkozni. Mindenekelőtt fontosnak tartom leszögezni, hogy
minden adatot, amit valamilyen módon a felhasználó generál személyes
adatnak tekintek és annak is kell tekinteni. (Még az utolsó látogatás
időpontját, a képernyő felbontását és más hasonló “technikai jellegű”
adatokat is!)
Galántai Zoltán (izé… Vizi Patkány) például elfogadhatatlannak tartja
a korábbi viselkedések elemzését célzott reklámok számára. Csak részben
tudok egyetérteni vele. Igenis az a vásárló és az eladó közös érdeke,
hogy a reklám célzott legyen. Elborzadunk a Minority Reportnak abban a
jelenetében, amikor a boltban a “hirdetés” megkérdezi a főhőst, hogy
elégedett-e a nemrég vásárolt ingével. Azt ellenben praktikusnak
találjuk, amikor az amazon.com termékeket ajánl számunkra.
Mi az eltérés a kettő között? A válasz egyszerű: az amazon.com csak
akkor tesz tippeket ha be vagyunk jelentkezve, azaz ezzel
hozzájárultunk ehhez. A bejelentkezett felhasználó viselkedését
véleményem szerint lehet marketingcélokból rögzíteni, de túlzásokba nem
szabad esni (erre még a nagyon laza törvényi szabályozás se ad
lehetőséget)!
Ugyancsak nem tartom etikátlannak a nem
bejelentkezett felhasználó viselkedését rögzíteni és ez alapján
személyreszabott tartalmat szolgáltatni neki. Ebben az esetben viszont
két dologhoz feltétlenül tartanunk kell magunkat. Az adatok egy rövid
idő után évüljenek el és kerüljenek törlésre (mondjuk miután a
felhasználó elhagyja az oldalt… azaz max. 1-2 óra múlva) illetve az
adatok csak az adott oldalra vonatkozzanak. [Ennek sajnos ellentmondanak olyan alapvető szolgáltatások, mint a serverlog, vagy a különböző statisztikai szolgáltatások.]
Azaz annak ellenére, hogy több oldal is az adsense-zel hirdet, a google
nem játszhatja meg azt, hogy azt figyeli, hogy melyik adsense-es
oldalról melyik adsense-es oldalra megyünk át. Régi elv az interneten,
hogy az oldal (itt: “site”, nem “page”) biztonság
és adatkezelés tekintetében egységként van kezelve. Ez nem véletlenül
van így és ezt tisztelni kell, mégis akkor is ha ez könnyen kijátszható!
Mondanom sem kell persze, hogy minden a felhasználó által átadott
személyes adatot a lehető legnagyobb biztonságban kell tárolni és
harmadik félnek átadni sem szabad. A kiemelten személyes adatokat
(email) pedig ha lehet mi se nagyon nézzük meg. Egyrészt ez
beszélyeztetheti az adatok biztonságát, másrészt meg nem illik.
[Nemrég az egyik oldalam fórumlistáját futottam át… iszonyú
lelkiismeretfurdalásom van a mai napig, Viszont most már tudom, hogy a
fél amerikai hadsereg és egy egész brazil okmányiroda regisztrált nálam
(35 .mil és egy tucat .gov.br email cím volt köztük).]
Update:
Azt ugye mondanom se kell, hogy az adott célra átadott email címet,
csak arra szabad felhasználni. Azaz ha valaki regisztrál a fórumunkba,
vagy hozzászól a blogunkba, az még nem jelenti azt, hogy a
hírlevelünket is meg akarja kapni.
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Elég kusza, amiket írsz. Jól összekevered a személyre szabást a targetálással. Ráadásul a hazai szabályozással szerintem nem foglalkozol, az általad felvetett dolgok nagy része ugyanis szabályozva van… És a hazai törvények elég pontosak és nagyon szigorúak, más kérdés, hogy ki mennyire tartja be azokat. Pl. az IP cím személyes adat…
Konrad: Marketinges szempontból a kettõ (targeted ill. személyreszabott) teljesen különbözõ pont a gyakorlat miatt. Privacy szempontjából viszont a targeted (szerintem) a személyreszabás egy formájának tekinthetõ. (Erre a szemléletre szerintem túl kevés helyen világítanak rá…)
Meglátásom szerint a törvény, a gyakorlat és az ideális mindig eltérõ fogalmak. Az (elsõsorban privacy szempontból) ideális és a gyakorlat eléggé képlékeny fogalmak, a törvényi szabályozás pedig megpróbál valahova középre beállni. Pont emiatt (hiszen egy eléggé gyorsan változó és fiatal iparágról van szó) a bíróságok csak az igazán szélsõséges esetekkel foglalkoznak gyakorlatban is. (igazad van: nem a törvényeket lazák… a betartásuk az)
Az elõzõhöz:
Ahogy nõ az online hiredetések piaca szerintem egyre jobban diverzálódni fog. (Szerintem ebben te is meg tudsz erõsíteni ill. az eddigi folyamatok is ezt mutatják.) Ez pedig pedig a hirdetési formákra is ki fog hatni, ezek egyre célzottabbak (”személyreszabottabbak”) lesznek. Egy idõ után pedig el fogják érni a (privacy szempontból) “egészséges” szint határát. Számomra az a kérdés, hogy ez után mi fog történni… kitolódik ez a határ, vagy más módon próbálják majd a hatékonyságot növeli.
(Itthon ez a veszély még egyelõre elég messze van…)
Ha azt mondja az ügyfelem, hogy érjem el azokat, akik tõzsdéznek, akkor mit csinálok? Targetálok. Hogyan? Pl. a Portfolion hirdetek. Van ebben személyreszabás?
Privacy szempontból semmi. Szerintem. Szerinted?
A személyre szabás nekem azt is jelenti, hogy a hirdetéskor figyelembe veszem, ki kapja az adott kreatívot, pontosabban különbözõ kreatívot adok a különbözõ embereknek ésvagy még személyessé is teszem (pl. a nevét belerakom).
Pl.: regisztráció alapú hirdetésnél ha nõnek jelenik meg a kreatív, akkor rózsaszín, ha férfinak, akkor kék. Ekkor persze felmerül a privacy.
“Ahogy nõ az online hiredetések piaca szerintem egyre jobban diverzálódni fog.” - ezen mit értessz pontosan?
(Diverzálódni: valamitõl eltérni, elhajlani.)
Ha a diverzifikálódásra gondolsz, akkor egyetértek, bár azt kell mondjam, nem jövõidõ. Jelenleg olyan 8-10 alapvetõen különbözõ hirdetési megoldás közül tudok választani, ami még tovább osztódik a fizetés módjával is. A személyreszabhatóság csak az egyik irány.