Elég futurisztikusnak érezzük, ahogy Pickard kapitány elcseveg a
számítógéppel. Ez még persze elég messze van, de egy szinte mindennél
jobban íráshoz köthető művelet a programozás már megoldható
szóban.
A VoiceCode
nevet viselő alkalmazás segítségével mikrofonon keresztül lehet szóban
programozni. A felület egyelőre még csak Pythonban és C-ben ért, de a
fejlesztők szerint további nyelvek is sorra kerülnek hamarosan.
A program persze nem csak a lustáknak hasznos, de elengedhetetlen
mondjuk azok számára akik valamilyen oknál fogva nem képesek gépelni.
Ez alatt nem csak azok kell érteni akik mondjuk nyaktól lefelé
lebénultak, hanem azokat is akiket drasztikusabb orvosok kezelnek a
programozók (és más munkamániás számítógépes dolgozók) körében
népbetegségnek számító RSI miatt. (ti. közkedvelt gyógymód néhány hónapra begipszelni mindkét kezet… )
A program felismeri a bemondott szöveget és segítségével egyszerűen
lehet programozni. Továbbá felismeri természetesen a bevett
programozási fordulatokat, függvények vagy korábban már használt
változók neveit és mindent amire szükség lehet. (Olyan fordulatok, hogy
“csinálj egy while ciklust ami i
A hatékonysága számomra persze ennek ellenére kérdéses. Bizonyos
helyzetekben biztosan használható, de mondjuk egy jobb regexp esetében
tuti besülne… ugyancsak nem hinném hogy a boldogulni fog a webes
fejlesztések során előforduló “nyelv a nyelvben” problémákkal. [Tehát amikor mondjuk egy php xsl-t ad ki javascripttel, amivel html formát adunk egy xml-nek…]
A program GLP alatt elérhető és ingyenesen letölthető. A bemutató videót
viszont tényleg mindenkinek javaslom, annak is aki biztos, hogy nem fog
ilyet használni. Engem eléggé lenyűgözött, bár a puding próbája….
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
http://it.slashdot.org/article.pl?sid=06/04/27/2344219
a http://slashdot.org olyan alaphírforrás, mint az arstechnica.org vagy a theregister.co.uk esetleg a wired.
az õ híreiknek tükörfordításával töltik meg a feltörekvõ blogportálok tech híreit, a supergamez.hu az index a hwsw és a jövõnézõ is belõlük szemezget. a híreket nem másolni,hanem csinálni kéne gyerekek, a tükörfordítás akkor amikor az internetfogyasztók beszélnek illetve olvasnak angolul , tökéletesen értéktelen. a hír egyébként csütörtök délelõtti.
tévedtem:) a hír szerdai.
http://www.newscientisttech.com/article/dn9066
El szoktam ítélni az ilyen dolgokat. (és ha megnézed a blogom nincs is rajta ilyesmi…)
1, Nem tükörfordítás (ennél jobban fordítok)
2, Bõven volt benne saját tartalom.
3, Nem láttam, hogy régebbi hír… Pedig erre figyelni szoktam. Szoktam slashdotot olvasni, csak a héten elvoltam és a felgyülemlett dolgokat inkább töröltem az RSS olvasómból. A hírre csak ma akadtam rá egy kisebb blogon.
Ha meg szerinted nincs itt önálló tartalom, akkor:
1, Minek olvasod
2, Pláne mindek szólsz hozzá
3, Pláne sértõ, offtopic és aniním módon
Még kiegészítésként: A Slashdot miben más? sõt… egy del.icio.us profil is lehetne funkcióját tekintve.
A blogoknak a közhiedelemmel ellentétben nem a hírkészítés az elsõdleges szerepük, hanem azok osztályozása / szûrése / kiegészítése / összehasonlítása / értékelése / kifejtése / kontextusba helyezése / magyarázása / véleményezése. (vö: korábbi cikkem a témában)
tothbenedek,
slashdotreader-nek ez a véleménye, nekem meg az, hogy jók a bejegyzéseid, és ezért is kerülnek vezérblogba:-)
zgalant hiszen éppen nálad is slashdotos hír dübörög (Da Vinci kód az ítéletben - http://jovonezo.blogter.hu/?post_id=42423 vö. Judge Creates Own Da Vinci Code - http://it.slashdot.org/article.pl?sid=06/04/27/1214242 )
viccesek vagytok. jó hétvégét.
Hello
Ugylehet nem is a programozashoz kotodik a legjobban ez a tema. Sokkal inkabb a szamitogep-felhasznalo interfesz milyensegehez.
Ezert szerintem a hangsuly sokkal inkabb azokra esik, akik valami ok miatt nem tudjak kezelni a beviteli eszkozoket.
Szoftveres szemszogbol:
A lusta programozo nem gepelni lusta hanem gondolkodni. Nem hiszem, hogy egy ilyen eszkoz valtoztatna sokat a helyzeten, a lustasag inkabb valahol a motivacio korul keresendo. Most ez a leheto legszemelyesebb velemeny, mert programoznom kene de lusta vagyok, inkabb olvasom a Blogteret.
Nagyon szorgalmas [es szereny :)] programozokent viszont gatolna, mert ugyerzem a kezem gyorsabb mint a szam. Lehet ez csak a technikai megvalositas miatt van igy, habar nem hiszem, hogy egy programresz kijavitasa/atrendezese gyorsabb tud lenni szoban mint kezzel.
slashdotreader: Én azt speciel elõször a (sokkal olvasottabb) bbc-n olvastam és a slashdot is oda mutat. Vagy a slashdot minden egyes hír esetében felvásárolja annak “kizárólagos említési jogát”?…
Miért kell azt hinni, hogy ami fennt van a slashdoton, az már sehol máshol nem hír? Miért kell azt hinni, hogy arról már nem lehet írni? Esküszöm nem értelek… pedig hidd el próbálom… Ez a blog, például sokszor szokott írni olyan hírekrõl, amit (sokszor napokkal) késõbb a slashdot is “lehoz”. Mégse mondom azt rá hogy “értéktelen” vagy azt “vicces” hogy “tõlem lopja az anyagot”…
slashdotreader,
a slashdot is meg a jövõnézõ is ugyanazt a forrást dogozza fel a da
Vinci kód esetében: a BBC-t, és ez a tény arra vezethetõ vissza, hogy a
hír ott jelent meg elõször. Tehát nehéz lenne nem erre hivatkozni mint
forrásra:
http://news.bbc.co.uk/1/hi/entertainment/4949488.stm
bocsánat, nem jól zártam le a tag-et, és kövérbetûs lett az egész:-(
Lehet, hogy meglepõ lesz slashdotreadernek és a fajtájának, de például én nem olvasom azt az oldalt. És még egy csomó másikat sem, itt viszont gyakran megfordulok, így olyan dolgokról is értesülhetek, melyekrõl egyébként jó eséllyel nem szereznék tudomást… Mondjuk azt azért fel lehetne tüntetni, honnan származik az info. Egyébként pedig - és remélem ezzel senkit sem bántok meg - a bbc például hitelesebb forrás a számomra, mint bármelyik blogger…
Na, én is bold lettem =:)
Rabbit,
“Mondjuk azt azért fel lehetne tüntetni, honnan származik az info.”
Én mindig belinkelem, és amennyire látom, Tóth Benedek is.
Igen… ennek meg van a maga menete. Ha egyértelmû hogy ki a forrás be szoktam linkelni (esetleg még azt is odaírom, hogy a forrás linkje honnan van) de ha mondjuk egy AP cikk a forrás akkor ennek nem sok értelme van. Akkor sincsen sok értelme, hogyha több kisebb információmorzsából raktam össze. Ebben az esetben például egy kb. ötsoros bejegyzésrõl volt szó. A cikket nagyrészt a promó-videó alapján írtam… nem tartottam szükségesnek belinkelni a forrást (ahol én találtam) mert nem tartalmazott volna extra információt az olvasó számára.
(látom ez a félkövér dolog már maradni fog… úgy tûnik a blogter bugja, hogy nem zárja le megfelelõen az esetleg nyitva maradt tageket… szerkeszteni meg ugye senki nem tudja a hozzászólásokat.)
Oké-oké, konkrétan itt, ennél az írásnál nem láttam belinkelve forrást, ezért írtam. Nyilván egyikünk sem tart fenn tudósítói hálózatot, csak ezért jutott az eszembe. =:)
Azért mondjuk még kiváncsi lennék, hogy esetleg más szoftveres hogyan vélelkedik a ‘hangos’ programozásról.