Itthon nem sokat hallani az EFF vs. AT&T ügyről pedig lenne mit
mesélni. Hibának érzem, hogy eddig ezen a blogon nem volt róla szó, de
most egy olyan mellékszál van kialakulóban, amit nem tudok nem kihagyni.
A Wired ugyanis publikált az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat
annak ellenére, hogy hosszú vita után a bíróság úgy döntött az ügy
mehet, de a dokumentumok nem nyilvánosak. Ryan Singel oknyomozó
riporternek valahogy ennek ellenére sikerült beszereznie az egyik fő
tanúnak, Mark Kleinnek a vallomását.
Az ügy lényege egyszerű. Az Egyesült Államokban (mint a legtöbb
országban) az internet- és más hálózati szolgáltatók készíthetnek
logokat a felhasználók tevékenységeiről, azaz hogy ki kivel emailezik,
ki milyen oldalakat néz meg stb. Ám mivel ezek rendkívül bizalmas
adatok nem adhatják ki azokat senkinek. Még igazságszolgáltatási
(végrehajtási, kémkedő, egyéb állami) szervezetek felé is csak akkor
van erre lehetőségük ha van rá megfelelő engedélyük egy bírótól (kb.
mint nálunk a házkutatási határozat).
Történt azonban hogy az AT&T (és valószínűleg sok más hasonló
szolgáltató) úgy gondolta, hogy jobb a békesség az állami szervekkel:
ők bizony korlátlan elérést biztosítanak az NSA-nek ezekhez az
adatokhoz, minden bírósági szórakozás nélkül. Ez minden jószándékú
ember hátán felállítja a szőrt, de azért nem kell teljesen paranoiásnak
lenni ahhoz, hogy ezt reálisnak érezzük. A probléma ott volt, hogy ez egy (volt) alkalmazotton keresztül napvilágra került.
Az ügy (sok állomáson keresztül pl.: New York Times) meg sem állt, az ilyen dolgokra nagyon pipa EFF-ig. ők úgy
vélték, hogy az egyszerűség kedvéért nem az NSA-t fogják reménytelenül megpróbálni megalázni egy
csomó szenvedés, titkos dokumentumokkal meg miegymással szórakozás
közben, hanem inkább (nem utolsó sorban az elrettentés kedvéért is) az
AT&T-t veszik célba, elvégre tulajdonképpen az a ludas.
Az ügy innen érdekességekben igen, fordulatokban azonban nem túl
gazdag. Nagy vonalakban az AT&T megpróbált mindent megtenni, hogy
megakadályozza hogy konkrét bizonyítékok is kikerüljenek és
körömszakadtáig ragaszkodott hozzá, hogy üzleti titok, államtitok,
miegymás. A Fehér Ház később szintén megpróbált enyhén nyomást
gyakorolni az ekkora már elég nagy port felkavaró esetre. Nemrég az
ügyben eljáró bíró úgy döntött, hogy igenis megalapozott a gyanú és az
ügyhöz bizonyítékokra van szükség, ám szeretett volna a legkevesebb
nyilvánossággal eljárni, így mindent elkövetett (jogilag), hogy az eset
anyagait ne lehessen nyilvánosságra hozni. Ez persze sem a sajtónak,
sem az EFF-nek nem tetszett, de hát ez van…
Ryan Singel azonban (névtelen, az ügyhöz közeli forrásból) hozzájutott
a koronatanú vallomásához és néhány más leíráshoz. A Wired magazin pedig (miután leírásuk szerint megmutatták
egy független szakértőnek, aki nem találta veszélyesnek a dokumentumot)
leközölte. A vallomás ismeretében az ügy iránti érdeklődés valószínűleg
újra nőni fog. A dokumentumban technikai részletek leírások és más nyalánkságok is találhatóak.
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Utolsó megjegyzések