Valószínűleg a legtöbb olvasóm már hallott a PirateBay körüli kabaréról. Most röviden azt szeretném összefoglalni, hogy hogyan lehet egy (amúgy sem) egyszerű ügyből apró hibák százaival totális káoszt kihozni.
Korábban már elég sokat írtam a témáról, akit érdekel elég sok információt szerezhet az ügyről a p2pinfo hasábjain. (Természetesen más magyar internetes lap is foglalkoztak a témával, de vagy nagyon röviden vagy tele hibákkal…)
Az ügy azért érdekes, mert minden fél, ami elkövethetett hibát el is követett, méghozzá elég súlyosakat. Thomas Bodström igazságügyminiszter (sajtóértesülések szerint) áprilisi Fehér Házi látogatása “hatására” elkezd nyomulni az ügyben és államtitkárán keresztül utasítsa a rendőrséget egy határozottabb fellépésre. Ez alapból öngyilkosság, hiszen mindenki külpolitikai okokkal fogja összekapcsolni. Másrészt viszont alkotmányellenes, hiszen ő “felügyeli” a rendőrséget, nem feladatokkal látja el.
A rendőrség az ügyészség segítségét kéri, akiktől meg is kapják. Ez elég furcsa lévén 2004-ben már volt hasonló akció az oldal ellen, amit ejtettek. Azóta ugyan változtak a szerzői jogi törvények, ám a ezek nem érintették közvetlenül az oldalt. Valószínűleg több megfontolásra lett volna szükség.
A rendőrség a bíróság segítségével határozatot szerez tehát a PRQ szervertermeiben a Piratebay eszközeinek lefoglalására. A helyszínen azonban kissé lelkessé válnak és a (gondosan felcímkézett) kérdéses szerverek mellett mindent elvisznek ami “távolról is elektronikus”. Nagy technikai igénye van a PirateBaynek, de több mint 100 szerverre nincs szüksége. A rendőröknek ez nem tűnt fel. Ezzel elérték hogy a (piratebay üzemeltetőinek tulajdonában lévő) cég gigantikus kártérítési pert indítson az állam ellen. Erre minden joguk megvan, hiszen a rendőrök túllépték a határozat kereteit és anyagi kárt okoztak nekik (és ügyfeleiknek).
Szintén problémák merültek fel az adminisztrátorok kihallgatása során. A rendőrség ugyanis nem volt túl felkészült abból hogy mivel is vádolják meg őket. Ha egyáltalán ez történt. Ugyanis DNS mintát vettek mindenkitől, ez pedig csak akkor lehetséges ha olyan bűncselekménnyel vádolják meg őket, amiért börtön is kiszabható. Ellenben a kirendelt (?) ügyvédet megtagadták tőlük, ami csak olyan esetben lehetséges, ha nem kaphatnak tettükért börtönbüntetést. Ezzel és a lefoglalás során elkövetett szabálytalanságokkal már valószínűleg nem nagy dolguk a védőknek ejtetniük az ügyet.
Persze arról nem is beszélve, hogy mindössze három nappal később az oldal már újra ment.
A legérdekesebb azonban szerintem az ügy politikai visszhangja. Az akciónak sikerült akkora port kavarnia, hogy ez egy olyan fontos politikai kérdés lett, hogy valószínűleg a szeptemberi választásokat is jelentősen befolyásolni fogja. A főként internethez kapcsolódó szerzői jogi ill. privacy kérdésekre “szakosodott” (sokat mondó nevű) Kalóz Pártnak az akció következtében több tagja lett mint a legtöbb parlamenti pártnak. Több más párt (beleértve parlamentieket is) pedig a programjába vette a “fájlmegosztás-kérdés” megoldását. Legtöbbjük (leghatározottabban a 4%-ért küzdő Zöld Párt) úgy módosítaná a törvényeket, hogy az “legalizálódjon”.
Mindenütt vannak olyan kérdések amikhez csak egész finoman szabad hozzányúlni. A világ internetpenetráció szempontjából egyik élenjáró országában kicsit finomabban kellett volna kezelni egy ilyen ügyet.
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Utolsó megjegyzések