A design tényleg érdekes kérdés… önmagában is megér egy misét, hogy mikor élvez szerzői jogi védelmet, mikor nem… (pl.: ha egy autó kinézetét egy az egybe lemásolom, akkor általában igen, de adott designelemek, módszerek önmagukban nem. Éles határvonal persze nincs… a bírói döntések ilyen jellegű ügyekben pedig össze-vissza vannak.)

ha nem cc-s lenne a blogod, akkor nem is idézhetnénk belőle, leszámítva egyes törvényben meghatározott kivételeket. (Nem ismerem a hazai szabályozást, de ha lehivatkozunk azzal valszeg minden el van intézve.) Ha pedig valaki sértené a jogaidat, akkor fordulj a bírósághoz, majd ők megvédenek.

A design levédése pedig egy egészen jó sztori. Kb fél éve olvastam valahol, hogy az USAban designerek elkezdtek lobbizni a designjuk levédéséért. De a lényeg, hogy ma a design még nem számít a szerzői jog alá tartozó tevékenységnek. (Gondolom az érvelés azt emeli ki, hogy a design habár kreatív, és jó eséllyel eleget tesz a szerzői jog feltételeinek, ugyanakkor az “ipari” termék a lényeg, nem pedig a design. Vagyis ha egy festménnyel valaki egy vásznat reklámozna, akkor a festményt nem védheti le.)

(Jut eszembe: nem értem én miért nem mondhatom azt (a cc-től most tekintsünk el egy pillanatra), hogy “a törvény szerint ha mások az én blogomból szabadon idéznek az szabad felhasználás. Az ebből származó káromat ki fogja megtéríteni? Miért van az, hogy a zenés csengőhangokért fizetni kell, de az írott anyagom részleteiért nem?” Sőt: bárki megnézhet egy autót a parkolóban, mégse fizet senki az autók tervezőinek ezért. De mondjuk az IKEAnak se attól függően fizetek, hogy látható-e a függönyöm az utcáról vagy sem.)

Minden országban ilyen igazságtalan a rencer?