2006. február. archívuma. Page 2 of 3

« Older Entries
Newer Entries »

Trehányság

2006. 2. 17. 3 Hozzászólás címkék: , ,

Még a legjobb weblapokban és szolgáltatásokban is sokszor félelmetes
hibákat találni. Ma a del.icio.us-ban találtam egy olyat, hogy
áááááá… A probléma a következő: az oldal nagyszerűen csoportosít
dolgokat, amiket aztán ki lehet bontani. (a lapok adatai). A probléma
akkor van, ha valamihez túl sokan fűztek kommentárt. Én a mininovával
futottam össze (link, de ne kattints rá, amíg végig nem olvastad).

Arról van szó, hogy a majd’ 5 ezer bejegyzést szemrebbenés nélkül
nekiállt kinyomni a lap, szépen egymás után. Mindegyikben volt egy
szuper kis javascript úgy ráadásnak*, szóval egy jó ideig megszenvedett
vele a böngésző. A trehány bandának igazán eszébe juthatott volna, hogy
500 felett már (egyrészt úgyse olvassa végig senki) több lapra kéne
tenni!

*
– legalábbis ezt gyanítom, bár nem mertem megnézni az oldal
forrását… az már valószínűleg kicsit sok lett volna a böngészőnek és
a lap valamiért blokkolja a wgetet. (Persze lehet, hogy csak lazább figyelmeztetést kaptam, hogy ideje lenne elmenni a RAM-boltba)

UPDATE: Javascript pont
nem volt a listában, csak span meg div (azok se sokkal jobbak ebből a
szempontból), de az egész 3 mega volt, szóval nem semmi…

Az ATI a nyomokat takarítja

2006. 2. 17. Zárva címkék: ,

Az ATI-nvidia-HDCP botrány kirobbanása után az ATI, gőzerővel próbálja
az eset nyomait eltüntetni. Megváltoztatják vagy lekapcsolják az erre
utaló honlapokat és próbálnak nem reagálni. A másolásvédelmi
etikátlansági klub újabb tagjai próbálnak lapulni.

Mint ismert,
nemrég robbant ki a botrány az nvidia és az ATI legbrutálabb
videókártyái körül. Ezeket ugyanis úgy reklámozzák, hogy támogatják a
HDCP szabványt, ami egy másolásvédelmi eljárás. Az új optikai lemezek
lejátszásakor csak ilyen védelem jelenléte mellett lehet majd teljes
felbontásban lejátszani a filmeket.

Azonban ez nem volt igaz.
A kártyák chipkészlete elvben ugyan képes erre, de a kártyák nem
tartalmazzák a lejátszáshoz szükséges kulcsokat, így képtelenek a
védett tartalmak lejátszására. Azaz a cégek átverték a vásárlókat arra
alapozva, hogy aki ilyen kategóriás videókártyákat vesz, az nem tartja
meg ezeket addig, amíg megjelennek az első Blu-Ray és HD-DVD lejátszók.

Az Ati most módosította honlapján a termékleírást
és eltávolította a “HDCP ready” feliratot az érintett termékekről,
továbbá ideiglenesen nem elérhető egy csomó ezzel foglalkozó honlap.

Közben amúgy kiderült, hogy jelenleg egyedül a Sony legújabb VAIO
számítógépeiben van valóban működő HDCP megoldás, az összes többi ezzel
reklámozott termék, mivel az érintett kártyákra épül nem lenne alkalmas
megfelelő lejátszásra.

WikiCalc

2006. 2. 16. 1 Hozzászólás címkék: , , ,

Amikor azt hittük, hogy már nem lehet valamin változtatni, kiderül hogy mégis lehet. Dan Bricklin továbbfejlesztette legendás, a felhasználói számítástechnika történelmének egyik legnagyobb mérfölkövének számító ötletét. A WikiCalc az első internetes, megosztott táblázatkezelő program.  (via)

A WikiCalc a legendás VisiCalc babérjaira tör. Elvben egy teljesen
egyszerű táblázatkezelő alkalmazás, olyan mint az Excel. Azonban
hasonló társaival ellentétben a program az interneten fut. A vállalatok
feltelepíthetik saját szerverükre, vagy bárki saját gépére. Innentől
kezdve megadhatjuk a programnak, hogy ki milyen táblákat érhet el, vagy
módosíthat. A program egyelőre “alfa”, de ennek ellenére rengeteg
mindent tud.

A módosítások teljesen instant történnek a
szerveren egy Ajax felületen keresztül. (El kell ismernem, hogy itt
tényleg ennek a magasiskolájáról van szó.) Az esetleges számítások a
szerveren történnek, a felhasználó böngészőjében viszont a módosítás
után azonnal frissülnek az adatok.

A program még elég kezdeti
stádiumban van. Perlben (és persze Javascriptben) van megírva így mind
szerver, mind felhasználói oldalról teljesen platformfüggetlen. A
program nyílt forráskódú, bár a licenszet nem sikerült megtalálnom. (edit: sikerült, GPL v2)

Dan Bricklin a számítástechnika egyik legendás figurája. ő alkotta meg
Bob Frankstonnak a VisiCalcot, ami szabályos forradalmat hozott a
felhasználói informatikában és lehetővé tette a személyi számítógépek
térnyerését.

Ez volt ugyanis az első program, ami az üzleti
felhasználókat célozta meg és eddig nem látott, csak számítógépen
használható elv alapján működött. Addig ugyanis a személyi
számítógépeket kizárólag a jellemzően fiatal, rajongók játékszerének
tartották. A VisiCalc azonban megmutatta, hogy a számítógép igenis
nélkülözhetetlen eszköz. Segítségével az üzleti felhasználók
elemzéseket futtathattak le pillanatok alatt, eljátszhattak a
számokkal, kísérletezgethettek, soha nem látott gyorsasággal és
pontossággal.

Érdekesség, hogy a táblázatkezelők szinte alig
változtak a VisiCalc óta, pusztán grafikus felületet kaptak és kisebb
kiegészítéseket. A mindössze 27 Kb-s alkalmazást később felvásárolta a
Lotus, ami mára ingyen közzétette,
mint “történelmi szempontból felbecsülhetetlen értékű” programot. A
program amúgy tudatosan nem lett szabadalmaztatva és ezt sokan a
kereskedelmi szoftverfejlesztés ellen újra fellángoló szabad szoftver
mozgalom ősének tartják.

Update:
Nem bírtam megállni, hogy ki ne próbáljam. Nagyon könnyen telepíthető
(kicsomagol+elindít=1 perc) és nagyon könnyen használható, mégis sokkal
több beállítást lehetővé tesz, mint amire számítottam. Meglepően jól
futott (Linux+Firefox), olyan volt, mintha az Excel ment volna a
böngészőben.

Könnyen kezelhető, könnyen hozzáférhető, mégis meglepően robosztus. A
teszt során semmi hibát nem találtam benne. Nagyon pozitív. Most már
tényleg mindent meg lehet csinálni egy szál böngészővel. Ladies and
Gentlemen: That is web 2.0 (annak ellenére, hogy nem szolgáltatásként
megy, hanem letölthető) Gratulálok a fejlesztőknek!

GPL processzor

2006. 2. 15. 1 Hozzászólás címkék: , , ,

A Sun elsőre furcsának tűnő húzásra szánta el magát. GPL licensz alatt tette közzé UltraSPARC T1 processzorát.
Nem egy szoftvert. Magát a hardvert és a hozzá tartozó dokumentációt.
Szóval ha akarja bárki tanulmányozhatja, sőt akár után is gyárthatja a
világ egyik leggyorsabb processzorát. Persze a cégnek más szándékai
vannak ezzel kapcsolatban.

A Sun tegnap jelentette be Opensparc
“műveletét”, melyben közzétette az UltraSPARC T1 teljes leírását. Ha
valaki akarja (meg persze megvan hozzá a megfelelő felszerelése) akár
le is gyárthatja napjaink egyik legnagyobb teljesítményű nyolcmagos
processzorát. Ezt amúgy kifejezetten processzorigényes
szerverfeladatokhoz tervezték, azonban egyelőre csak a Solaris 10 képes
használni.

A cég a szabad forrásúvá tétellel azt szeretné elérni, hogy más
operációs rendszerek is támogassák a platformot. Ennek oka egyszerű: a
célközönség nagyrésze már megszokta a Linux vagy BSD rendszereket és
sok problémát okozna nekik erről átállni, így szivesebben választanak
más, ezek által is támogatott platformot (pl: Xeon, power).

A cég amúgy nemrég tette közzé a Solaris operációs rendszer kódjait is,
amivel a célja az volt, hogy a fejlesztőket segítse. Ez úgy látszik
csak részben jött be. Akkor amúgy nem a GPL liceszt, hanem az OSI által
szintén elfogadott CDDL-t alkalmazták. Ennek oka a cég illetékesei
szerint egyszerű: a Solaris forráskódja tartalmazott olyan részeket,
amelyek nem a cég tulajdonában vannak, így az nem lett volna GPL alatt
publikálható. Ez a processzor azonban teljes mértékben a Sun gyermeke,
így azt csinál vele amit akar.

A Free Software Foundation örült a Sun döntésének és a többi
hardvergyártót is ilyen lépésre bíztatja. Szerintük kicsinyes azt
hinni, hogy a nyílt forrás csak szoftverekre vonatkozik. (Jó példa a
régebben megjelent nyílt forrású sör, bár ez CC alatt elérhető…)

Yahoo! nyílt forráskódú csomag

2006. 2. 14. Zárva címkék: , , ,

A Yahoo! az általa is használt felhasználói interfész csomagot (via) nyílt forráskód alatt tette közzé. A csomag segítségével egyszerűen készíthetőek DOM alkalmazások HTML és Ajax használatával.

A “Yahoo! User Interface Library” egy
alkalmazás és vezérlőgyüjtemény Javascriptben megírva. A csomag
segítségével, egyszerűen készíthetőek Ajax alkalmazások és felhasználói
felületek. A programcsomag most BSD licensz alatt lett elérhető.

A magam részéről utálom az Ajaxot (legalábbis a túlzott használatát és
az inkompatibilitási problémák miatt nehézkes fejlesztést), de ez ennek
ellenére szép gesztus a cégtől. A Yahoo! amúgy mostanában igyekszik
minden ehte “web 2.0″ dolgot felvásárolni és eléggé kezd verziót lépni
gondolkosásmódjában is (eléggé nyitott webes alkalmazásokat készít,
személyreszabott tartalmakat dob össze stb.). Az hogy ezt kicsit bénán
csinálja, más kérdés.

EDIT: “bénán csinálja” kifejtve: kb. minden szart felvásárol, ami
ajaxban van, töketlenül próbál a két tartalomszemléletet ötvözni stb.

A vörös kereszt, mint trademark

2006. 2. 11. 4 Hozzászólás címkék: ,

Nagy felháborodást keltett a Nemzetközi Vöröskereszt több képviselője
által is támogatott javaslat, ami szerint a szervezet beperelne
szervezeteket logója (igen itt az “vörös keresztről” van szó)
illetéktelen használata miatt.

Az eset úgy kezdődött, hogy a Brit Vöröskereszt képviselője
felháborodott és tárgyalásokat kezdett több számítógépes
játékgyártóval, hogy azonnal hagyják abba a szervezet logójának
“illegális és hátrányos” ábrázolását. Neki ugyanis nem tetszett, hogy
sok játékban a Vöröskereszt alkalmazottaknak tűnő figurák nem hozzájuk
méltó dolgokat tesznek. Az alkalmazott módszer szerinte az lenne, hogy
ezekből a cégekből a szart is kiperelnék a szervezet trademarkjának
alkalmazása miatt.

Na erre válaszul minden vöröskeresztes vérszemet kapott, hogy ő honnan tüntetné el a logót. Van aki még az elsősegély ládákat sem kímélné. (via)
Nos probléma viszont van a dologgal bőven. Sokan tudják, hogy a vörös
kereszt svájc szimbóluma is, azt azonban már kevesebben, hogy ez nem
véletlen egybeesés. Henri Dunant,
svájci üzletember, a szervezet (egyik) alapítója ugyanis jónak látta a
mindig semleges svájc zászlajának használatát. A dolog erkölcsi
vonulata nyilvánvaló. A szervezet egyetlen célja az emberi élet
védelme. Ez nehezen képzelhető el, ha a szervezet nem törekedne minden
körülmény között a politikai és gazdasági függetlenségre. (ld.: emblémák körüli vita)
Azonban azzal, hogy a közismert, azóta ezt a célt szimbolizáló jelkép
feletti kontrollt a szervezet vissza akarja szerezni, pont a saját
hírnevére és függetlenségére cáfolna rá.

Creative Commons az origon

2006. 2. 9. Zárva címkék: , ,

Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja az [origo] ezentúl cikkeinek egy részét CC licensz alatt fogja közzétenni.

A változtatás hatására a Tudomány és a Techbázis rovat cikkei a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5
(by-nc-nd) alatt fognak megjelenni. Ez amúgy itthon a legközkedveltebb
CC licensz. (Többek közt ennek a blognak a bejegyzései is ez alá
tartoznak.)

A licensz azonban csak a szövegre vonatkozik, a
képekre nem. Sőt a továbbiakban sem vonatkozik a portál által külső
forrásokból átvett cikkekre.

Ami bennem kicsit furcsa
érzéseket váltott ki, az a képek ilyen licenszelésének hiánya.
Megértem, hogy azok más szerzők művei a legtöbb esetben. (Bár erős
érzésem, hogy ők is ugyanúgy a google image-et használják, mint
mindenki más…) Számomra ez azért érdekes, mert amikor tőlem vesznek
át híreket, akkor a képek közléséhez is ugyanúgy ragaszkodni szoktam.
Az én meglátásom szerint a cikk képek nélkül, ha az eredetiben voltak
képek származékos mű, amit az “nd” cimkével megtiltottam. (+linkek,
kiemelések, cím stb.)

Szerintem ez egy érdekes kérdés, legalább annyira, mint a klasszikus “mi számít nem kereskedelmi jellegű felhasználásnak” vita.

A Yahoo! megint börtönbe küldött valakit

2006. 2. 9. 5 Hozzászólás címkék: , , ,

Újabb eset került terítékre amelyben a Yahoo! bizonyítékokat
szolgáltatott egy kínai blog üzemeltetője ellen, akit “felforgatásért”
jól be is zártak.

A Riporterek határok nélkül nemzetközi szervezet által most közzétett
bizonyítékok szerint a Yahoo! lelkén szárad a 35 éves Li Zhi 8 éves
börtönbüntetése is, akit a kínai hatóságok még 2003 decemberében
ítéltek el a cég által (önként) szolgáltatott információk alapján.

Múlt áprilisban nagy botrányt kavart, amikor a 37 éves Shi Tao-t a
Yahoo! információi alapján a kínai hatóságok 10 évre lecsukták
“államtitkok kiszivárogtatása miatt”. Mondanom se kell, hogy a súlyos
államtitkok abban az esetben inkább helyi hírek voltak.

A mostani eset után a legnagyobb sajtószervezet jogosan tette fel a
kérdést, hogy “hány olyan eset lehet, amiről nem is tudunk”. A mostani
dokumentumokból ugyanis kiderül, hogy a cég minden huzakodás nélkül
rutinszerűen küldte ki az adatokat. Ez pedig arra enged következtetni,
hogy nem ez volt az első vagy éppen az utolsó eset. A szervezet szerint
ötven internetes és 32 hagyományos újságíró van jelenleg börtönben
Kínában.

Jövő héten a Yahoo! kongresszusi meghallgatáson vesz részt, ahol többek
közt arra keresik a választ, hogy a cég jogosan válaszol-e az ilyen
megkeresésekre, hiszen tudhatja, hogy ennek ilyen következményei
lehetnek.

A blockbuster halála

2006. 2. 7. Zárva címkék: , , ,

A Long Tail blog
közölt néhány nagyon érdekes grafikont, amiről mindenképpen szeretnék
itt írni. Röviden arról a piaci folyamatról mutat egy nagyon érdekes
képet, amiről már korábban írtam a zene kapcsán (csak persze sokkal jobban kifejti).


Az
első két ábrából kitűnik, hogy 2002 környékén az embereknek kezdett
megrendülni a bizalmuk a moziban. A látogatottság elkezdett csökkeni, a
kiesett bevételeket pedig a mozik az ár növelésével igyekeztek pótolni,
ami (vélhetően) csak gyorsított az egész folyamaton.

Az ok egyszerű. A kilencvenes évek végén ismét egy generációváltásnak
lehettünk tanúi, ami fellendítette a forgalmat, ám egy idő után ez is
elsilányosodott. A meglepetések kevésbé lettek azok, és a marketing
kezdett átlátszó lenni az embereknek. Az internet elterjedése csak
rontott az egészen. Az emberek bizalma megrendült a rendszerben, hiszen
sok negatív élményük lett a mozival kapcsolatban. Ezt persze legjobban
a blockbusterek szenvedték meg, igaz nem is véletlenül. Egy jó nevű
(értsd: méregdrága) rendező, színész vagy alaptörténet már nem igazán
jelentett garanciát az embereknek.
Világosan látni, hogy a blockbusterek költségei nőttek, ám az igény
ezekre egyre jobban csökkent. A Hollywoodi sikerrecept már nem is volt
mindig sikeres. Sokat várt nagy filmek buktak meg és sokszor noname
produkciók iszonyú sikereket érnek el. “Beköszöntött a káosz kora, az
elemzők a sötétben tapogatódznak” [Jonals Ridderstrake].

FON befektetők

2006. 2. 6. Zárva címkék: , , , , ,

A Google, az eBay és a Venture-Capital összesen 21,7 millió dollárt fektetett be a spanyol FON projectbe. Ez egy érdekes, félig-meddig ingyenes Wifi alapú rendszer, melynek célja, hogy a felhasználók megosszák internetkapcsolatukat.

A FON project elgondolása nagyon egyszerű: ha sok felhasználót rá
tudnak venni, hogy wifin megossza internetkapcsolatát, akkor a legtöbb
frekventált helyen  elérhető lesz drót nélküli internet.

A résztvevők kompenzálása se bonyolultabb. A project kétféle
felhasználót különít el, ezek a “Linus” és a “Bill” felhasználók.
(Hármat lehet találni, hogy kikről lettek elnevezve.) A “Linus”
felhasználók megosztják internetkapcsolatukat és cserébe ingyen
használhatják másokét. Míg a “Bill” felhasználók némi pénzt kapnak a
forgalomért, amit abból az összegből fedeznek, amit a rendszer
használatáért kell fizetni (a többi Billnek, vagy azoknak akik nem
vesznek részt a projectben).

A rendszer feltalálói jelenleg is
több internetszolgáltatóval tárgyalnak, hogy a mozgalom világméretűvé
válhasson. Persze sokan ellenszenvüket fejezték ki az elgondolás ellen,
hiszen a legtöbb internet előfizetői szerződés tiltja a kapcsolat
megosztását (pláne kereskedelmi céllal…).

A mostani jelentős
befektetés nagy lendületet adhat a projectnek. A befektetők elsősorban
hosszú távon gondolkoznak ebben az ügyben, így elképzelhető, hogy
előbb-utóbb valóban egy világméretű hálózatról beszélhetünk. (A Google
világuralmi tervei miatt, az eBay a Skypepal kapcsolatban, a
Venture-Capital pedig a hosszú távú nyereség gyanúja miatt fektetett
ennyi összeget a vállalkozásba.)

A rendszerhez jelenleg is lehet spéci “FON-capable” routert venni és az elérhető zónák térképen
is megtekinthetőek (egyelőre csak Spanyolországban és az Egyesült
Államokban). A “Linus” opció már működik, a “Bill” változat indulását
pedig néhány hónapon belülre ígérik a szervezők.

« Older Entries
Newer Entries »