Néhány érdekességet szeretnék összegyüjteni a Twitterről, hiszen egyrészt az utóbbi néhány hónap legfelkapottabb szolgáltatása lett, másrészt meg senki nem érti, hogy miért jó…
Aki nem tudja mi az a Twitter, mert mondjuk az elmúlt fél évet a Marson töltötte az most nézze meg és amikor már tényleg nem érti, hogy hol van a szolgáltatás akkor folytassa az olvasást.
Ott van a Twitterben a szolgáltatás, hogy nincs sehol. A Twitter ugyanis mesteri szintre fejlesztett rendesen megcsinált egy olyan minimális funkciót, ami a legtöbb közösségi szolgáltatás részeként már eddig is megtalálható volt. Beírhatunk dolgokat, amit a barátaink látnak. (Az origóból tájékozódó olvasók kedvéért az “iwiw üzenőfalról” van szó.)
A Twitter magát az eszközt, a lehetőséget adja csak. De azt nagyon jól (na jó, ha stabilabb lenne a szolgáltatás “kevesebb macskával” jobban szeretnénk). A legnagyobb előnye, hogy a rendszer teljesen független minden platformtól. Nemcsak a weben megy, hanem IM-en keresztül (ez kicsit olyan, mintha egy IRC szobában a barátaink lennének) és SMSben is.
A téma és a stílus tekintetében két apróságon kívül semmi megkötés nincs. Az egyik, a “Mit csinálsz most?” felirat. Ezzel nagyjából világossá válik, hogy valamiféle blogolásról van szó, a másik a 140 karakteres limit. Nem, nem írtam el… 140 karakter. Azaz egy vékony SMS-nyi. Ez behatárolja a stílust. Rövid mondatok: tényleg csak egy-egy gondolat, esetleg egy link… puszta információ a felesleges körök nélkül.
A használat maga is érdekes. Egyrészt egy “végletekig lebutított blogolási felület” (pollner) másrészt valamiféle közösségi IM fura keveréke.
Nem tűnik nagy dolognak, igaz? Pedig a blogszférára és a kommunikációra gyakorolt hatása óriási. Hogy miért? Mert nagyon közvetlen, tematikus és gyors. Míg egy papír újságnál a hírek átfutási idejét napokban mérhetjük, a blogoknál órákban, addig a Twitteren percekben. [via Doransky] És ez nemcsak a közvetlen formának, hanem a méretkorlátnak is köszönhető. Ezt a bejegyzést megírni kb. 45 perc volt, pedig nem is kellett kutatni vele, Twitteren egy üzenetet a legnagyobb igényességgel megírni is 2 perc. Az egyszerű, elemzést nem igénylő híreknek, amik nem szorulnak magyarázatra ez egy ideális közeg.
Amiért ezt a témát felvetettem, az nem az, hogy írjak egy “yet an other” Twitter bejegyzést, hanem, hogy hangosan gondolkodjak és feltegyem a nagy kérdést… (Az Élet,a Világmindenség meg Minden nagy kérdését…) Mitől működik? Miért jó?
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Trackback cím
Szerintem két oka van: az egyszerűség és a divat. Mivel egyszerű, ezért könnyű rászokni, és mivel über hype, ezért olyanok is beszállnak, akik “hasonlítani akarnak”.
Olyannyira működik, hogy van magyar verzió is
www.csacsa.hu
Jó gondolatok.
a twitter szórakoztató, gyors és hatékony információközlő eszköz amivel a kialakult kis (azonos érdeklődésű csoportok/körök) a saját híreiket, friss infóikat, magvas és mindenhol-máshol-közölhetetlen gondolataikat bedobják a közösbe.
dw: a kör pedig egy önmagába egyenesen visszatérő görbe vonal. Ja.
Kedves netman, szerintem van vagy 8 féle magyar változat… csak abból kiindulva, hogy ritkán ülök gép előtt, de a csacsa az már kapásból a harmadik ilyen.
A twitterben az a nagy ötlet, hogy végre megcsinálták, és elterjedt. És tényleg sok mindenre lehet használni, már kellett valami, ami tömörebb, és pörgősebb mint a blog.
Én nem vótam a hódon az ucsó fél évben, vágom is úgy nagyjából mi ez, és még így is hasznosnak találom a post-ot, mert rengetegen alapnak veszik, hogy mindenki vágja frissen és ropógósan ezeket a cuccokat, közben meg nem, és ezért jó, hogy alapból meg nulláról, meg átfogóan, meg lényegéből által vannak így világítva.
Én egy kicsit más témában szólalnék meg. Turulcsirip : szép meg jó, de mi van akkor ha én nem akarok megjelenni a külön magyar listán (ez személy szerint engem nem érdekel), vagy esetleg a hirtelen felindulásból megírt szösszenetemet kitörlöm twitteren? A turulcsiripen akkor is megmarad.